ColeoColl

TRIP REPORTS

2008.XII.2., Tolna megye, Paks, Cseresznyés

Évek óta halljuk, hogy egy srác Pakson rendszeresen fogja a lapos sárkánybogarat (Pytho depressus). õ Somay Laci, akit már kérdezgettem a témáról, és felajánlotta, ha eljön az ideje, akkor szívesen kivisz pár kedvelt gyûjtõhelyére. Az idõ eljött, és a szokásos csapat Merkl Ottó vezetésével lekocsikázott a helyszínre. A Paks közelében lévõ terület homokra telepített, idõsebb erdeifenyves, sok elhalt, leváló kérgû, de még lábon álló fával és néhány korosabb feketefenyõvel. Enyhe decemberi idõben kérgeztünk egész nap, és az eredmény sem maradt el.

Kéreg alól tömegesen került elõ a Magyarországon pár éve megjelent nyugati levéllábú-poloska
(Leptoglossus occidentalis), mely Amerikából behurcolt invázív fajként „gazdagítja” a magyar faunát.

A siker némi áldozattal járt.

A korhadó fenyõrönköket szerteszét furkálta ez a szúormányosfaj (Cossoninae).

A kissé keményebb fákban pedig a foltosfejû díszbogár (Buprestis haemorrhoidalis) lárváit és bepusztult imágóit találtam. A leváló kéregdarabokból a kékes fenyõdíszbogár (Phaenops cyanea) elpusztult példányai és lárvái potyogtak, míg pár tuskón a fenyves-díszbogár (Chalcophora mariana) nagy méretû röplyukát fedeztem fel. "Közdög" díszbogarak bizonyára tömegesen rajzanak itt a szezonban.

Elsõként Ottó kürtölte össze a szétrajzott csapatot. Egy erdeifenyõ leváló kérge alatt találta meg az elsõ lapos sárkánybogarat (Pytho depressus). E védett bogárfajunkat elsõként 2001-ben közölték a Villányi-hegységbõl. Ezen kívül Somogy megyében, valamint a Kõszegi-hegységben él nálunk.

A továbbiak során elõkerült, bábkamrában ülõ állatok jellemzõen olyan fákban voltak, amelyek kérge alatt sok más bogárfaj is lapult, és a kéreg alatti felület sem porszáraz, sem penészesek nem volt. A sárkánybogár életmódjáról nem sokat tudni, elképzelhetõ, hogy korhadék- illetve gombafogyasztó, de az sem kizárt, hogy lárvájával együtt ragadozó, bár gyomrában még nem találtak állati eredetû anyagot.

A skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) hasonló életmódot folytató, ám vegyes erdeinkben, ártéri puhafaligeteinkben és út menti nyárfasorokban jóval gyakrabban elõforduló, szintén védett bogárfajunk.

A lisztmentõ korongbogár (Tenebroides mauritanicus) a korongbogarak leggyakoribb képviselõje. Száraz fakéreg alatt mindenfelé megtalálható, ahol lárvájával együtt farontó bogarakat ragadoz. Az elõbb említett három faj rendszertanilag egymástól távol álló bogárcsalád képviselõje, ám az élõhelyhez való alkalmazkodás során hasonló külsõ megjelenésre tettek szert (konvergencia).

Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata)

Az enyhe idõ és a fenyõillat mediterrán hangulatot adott a tájnak.
Elégedetten indultunk neki a bõ száz kilométeres hazaútnak.