TRIP REPORTS
2009.II.20., Budapest, Rovarász Napok
A nyárról már jól ismert száradó, odvasodó hársfákat ezek szerint télen is megéri megvizsgálni
A Rovarászati Napok elõadásaira az iskola dísztermében került sor. Itt a két nap alatt tíz, nagyrészt bogarász szempontból érdekes elõadást hallhatott a tagság.
György Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa magyaráz a magyarországi eszelényfélékrõl, áleszelényfélékrõl és levélsodrókról.
Rahmé tagtársunk egy Ausztriából nevelt ritka tövisnyakúfaj megfigyelése közben (Eucnemidae: Microrhagus sp.)
Ezt az apró tövisnyakút Márkus Andris, gyulai barátunk hozta fel az elõadásra. A feltûnõen fésûscsápú kis hím, pattanóbogarakat megszégyenítõen bukfencezett a fiolában. (Rahmé Nikola felvételei)
Bõséggel érkezett anyag az idei pályázatra. (Merkl Ottó felvétele)
Hazaérve a télen gyûjtött alkonybogárlárvák ellenõrzésekor kiderült: közel a tavasz, jó pár állat már kibújt a nevelõládákban. A báb kiszínesedett szeme jelzi, hogy nemsokára bogárrá alakul.
Ez a Paksról nevelt gyászbogár az egyik legritkább taplászfaj, a fényes taplász (Mycetochara axillaris) nõsténye. A Városligetben tavaly nyáron, éjszakai elemlámpás kereséssel is sikerült gyûjteni.
Hím fényes taplász.
Egy gyakori faj, a fekete taplász (Mycetochara maura) nõsténye.
Ezek az egyedek egy januári, gödöllõi úton talált lárvákból keltek.
Hím fekete taplász.
2009.II.20., Budapest, Rovarász Napok
Az
idei Rovarászati Napokat a
Városligethez közel, a Radnóti
Miklós
Gyakorlóiskolában rendezték
február
20-21-én. Pénteken kicsit korábban
értünk oda, így a nyáron
már jó
bogarakat adó hársfák
vizsgálásával
ütöttük el az idõt. A
pár perces bogarászás kellemes
meglepetéssel szolgált: egy
hársfaodú
korhadékának bontogatásakor a telelõ
négypettyes katicák (Harmonia
quadripunctata) és
szúormányosok
közül néhány nem túl
közönséges Megerle-pattanó (Brachygonus megerlei)
hullott ki a
hóra.Ezután a kétnapos maratoni
elõadássorozat következett, a magyar
rovarászat
krémjével...
A nyárról már jól ismert száradó, odvasodó hársfákat ezek szerint télen is megéri megvizsgálni
A
Megerle-pattanó (Brachygonus
megerlei)
az
országban pártucatnyi helyrõl ismert, faodvakban
fejlõdõ,
fényre és boroscsapdára is
repülõ
pattanóbogár. A Városligetbõl tavaly
nyáron, célzott kereséssel
került elõ az elsõ
példány, ezenkívûl a
fõvárosból
több friss adata is van (pl. Zugló,
Újpest).
A Rovarászati Napok elõadásaira az iskola dísztermében került sor. Itt a két nap alatt tíz, nagyrészt bogarász szempontból érdekes elõadást hallhatott a tagság.
György Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa magyaráz a magyarországi eszelényfélékrõl, áleszelényfélékrõl és levélsodrókról.
Rahmé tagtársunk egy Ausztriából nevelt ritka tövisnyakúfaj megfigyelése közben (Eucnemidae: Microrhagus sp.)
Ezt az apró tövisnyakút Márkus Andris, gyulai barátunk hozta fel az elõadásra. A feltûnõen fésûscsápú kis hím, pattanóbogarakat megszégyenítõen bukfencezett a fiolában. (Rahmé Nikola felvételei)
Bõséggel érkezett anyag az idei pályázatra. (Merkl Ottó felvétele)
Hazaérve a télen gyûjtött alkonybogárlárvák ellenõrzésekor kiderült: közel a tavasz, jó pár állat már kibújt a nevelõládákban. A báb kiszínesedett szeme jelzi, hogy nemsokára bogárrá alakul.
Ez a Paksról nevelt gyászbogár az egyik legritkább taplászfaj, a fényes taplász (Mycetochara axillaris) nõsténye. A Városligetben tavaly nyáron, éjszakai elemlámpás kereséssel is sikerült gyûjteni.
Hím fényes taplász.
Egy gyakori faj, a fekete taplász (Mycetochara maura) nõsténye.
Ezek az egyedek egy januári, gödöllõi úton talált lárvákból keltek.
Hím fekete taplász.
Szintén
nem ritka faj a
Roubal-taplász (Mycetochara
roubali). Ezek a
példányok karácsony
másnapján, Pilisborosjenõn gyûjtött
lárvákból keltek ki. A
Mycetochara-fajok
lárvái korhadó fákban,
fõleg a
száraz, kéreg alatti falisztben, illetve faodvak
korhadékában fejlõdnek.
Copyright
©
2009. Hungarian Natural History Museum,
Department of Zoology, Coleoptera Collection