TRIP REPORTS

2009.III.6., Budapest, Újpest

Idén végre nem késtem le az újpesti Apalus-rajzást. Márkus András barátommal péntek délután, munka után kimetróztunk a pár éve Somay László által felfedezett területre, ahol végre nem csak eltaposott egyedekkel találkoztam. A mezei élõsdibogár (Apalus bimaculatus) lárvája más hólyaghúzófélékhez hasonlóan magányos méhfélék fészkében fejlõdik, a kifejlett állat már meglepõen korán, február végén, gyakran az olvadó hófoltok közt rajzik. Az Újpest-Városkapu metróállomás közelében lévõ buszvégállomás körüli elhanyagolt füves területen tömegesen rajzanak ezek a gyakorinak egyáltalán nem mondható bogarak. A nagy gyalogosforgalom miatt tucatszámra tapossák el õket a járókelõk, de úgy látszik, elég lárva kel ki a lerakott petékbõl. Ezek a környék méheire felkapaszkodva, azok fészkébe vitetik magukat, azután az ott felhalmozott táplálékon és méhlárván felnõve, majd bogárrá alakulva újra ellepik a területet a jövõ tél végén.















Copyright © 2009. Hungarian Natural History Museum, Department of Zoology, Coleoptera Collection