TRIP REPORTS

2009.III.1., Pest megye, Pilisborosjenõ, Nagy-Kevély


Március elsõ napján a közeli Nagy-Kevélyre sétáltam fel, hogy az északi oldalon keresgéljek egy kicsit a ragyogó napsütésben. Kissé mellélõttem, mivel a gerinctõl északra az erdõben még igazán tél volt, lábszárig érõ hóval, élettelen erdõvel. Így pár órás cipõátáztatás után inkább átmentem a déli lejtõre, ahol szinte már alig volt hó, és a nap is kellemesen sütött.



Kilátás Pilisvörösvár felé, a befagyott Házi-réti-víztározóval és a csobánkai katonai területtel.



Az északi oldalon nem nagyon utalt semmi arra, hogy a naptár szerint már tavasz van.




Ezek a kis ördögök az ormányos hótücskök (Boreus westwoodi). A csõrösrovarok rendjébe tartozó, röpképtelen, ugrókészülékükkel szökkenni képes kis állatok a hó tetején sétálnak párjukat keresve. Az imágók mohával, növényi és állati eredetû anyagokkal táplálkoznak, lárváik a talaj felsõ rétegében élnek, ott bábozódnak, és õsszel alakulnak át kifejlett rovarrá.



A déli oldal karsztbokorerdejében már csak foltokban láttam havat.



A Teve-szikláktól nem messze található az egri vár makettje, ahol az Egri csillagok címû filmet forgatták. Most közkedvelt kiránduló-, kvados- és uzsonnapapír-eldobó célpont.





Az olvadó hólé ujjáélesztette a sziklák moháit és zuzmóit.



A tavasszal gyakori sötét szívespattanó (Cardiophorus erichsoni) ilyenkor fák kérge alatt telel.



Fáradtan és kedvetlenül indultam haza, de az erdõ szélén egy madarak által már megkezdett
sajmeggynél még megálltam. Nem hiába.



A madarak valószínûleg ezeket a virágdíszbogár-lárvákat keresték a kéreg alatt.



Nemsokára a lárvák gazdái is elõkerültek, elsõként ez a hím ragyogó virágdíszbogár
(Anthaxia nitidula).



õt követte a nagyobb és még színpompásabb nõstény. Ez a virágdíszbogárfaj fõleg cseresznye és sajmeggy karvastagságú ágaiban fejlõdik, és országszerte nagyon gyakori. A kéreg alatt rágó lárvák legkevesebb másfél éves fejlõdés után, nyár végén a farészben készítik el bábkamrájukat és alakulnak át kész bogárrá.



Magában a fában a sárgafoltos díszbogár (Ptosima undecimmaculata) lárvái rágnak.
Imágóval ez alkalommal nem találkoztam.



A nagyobb méretû eltömött röplyukak mögötti bábkamrákban a cseresznye-virágdíszbogár telelõ egyedei lapultak. Ez a mutatós bogár szintén sokfelé elõfordul, azonban említett rokonával ellentétben nem látogat virágokat, így ritkábban kerül szem elé.



Ez a kék hasú hím egyed szokatlan módon társbérlõje, a sárgafoltos díszbogár rágcsálékában készítette el bábkamráját.



Ragyogó színei miatt nem csoda, hogy egy bogárgyûjtõ sem tud ellenállni neki.



E tetszetõs kis bogarak látványától feltöltõdve indulhattam neki a bõ órás sártúrának hazafelé.

Copyright © 2009. Hungarian Natural History Museum, Department of Zoology, Coleoptera Collection