TRIP REPORTS
2010.III.20., Fejér megye, Gánt, Pap-völgy
A
Vértesi
kirándulás Attila barátommal. Kora
reggeli
egyeztetés után találomra indultunk el
az
autópályán és az
éppen
kéznél lévõ
Vértes-térkép
segítségével jutottunk el
Gántra. Itt a
kék turistajelzést követve a
Pap-völgybe
vezetett utunk. A völgyben rostálással
és
fák bontogatásával
gyûjtöttünk, majd a
kopár, sziklás hegygerincre is
felmásztunk.
Egész nap kellemes tavaszi idõnk volt.
Öreg tölgy Csákvárnál. (fotó: Kotán A.)
Gántot elhagyva hatalmas legelõn vezetett át a turistaút.
A frissebb trágyakupacok alatt, járataikban közönséges álganéjtúrók (Geotrupes spiniger) ültek.
A bronzos trágyatúró (Onthophagus fracticornis) az egyik leggyakoribb trágyabogár.
Jó félórányi gyaloglás után értünk az erdõ széléhez. Útközben számos szarvast láttunk.
Ahogy
összeszûkült a
völgy az északi oldal hársas-kõrises
törmeléklejtõjén korhadt
farönkökben
kutattunk pattanóbogarak után. A
zsákmány:
fekete pattanó (Ampedus
nigerrimus),
rozsdás pattanó (Ampedus
pomorum),
rõtvörös pattanó (Ampedus
praeustus),
vörösszárnyú pattanó
(Ampedus
rufipennis) és
vérvörös pattanó (Ampedus sanguineus).
Ampedusok (fotó: Kotán A.)
Az aljnövényzet teljesen hiányzott itt. Néhány tõ babérboroszlánt (Daphne laureola) láttam azért,
de a jelentõs vadállomány miatt az erdõ teljesen fel volt túrva és rengeteg volt már a kullancs is.
Az erdõ eldugottabb szegleteiben néhány szép hagyásfát találtunk.
Hatalmas hárs a Leányfej-szikla alatt. Odvából apró szúormányosokat kotortunk ki.
Talán egy gyászbogár lesz ebbõl a bogárbábból, ami a korhadékból fordult ki...
A gerincre felmászva alacsonyabb tölgyekkel tarkított sziklagyepen járkáltunk.
A napsütötte tölgyek kérgét lehántva több bogarat is leltünk, és egy igazán ritka faj is elõkerült.
A terepen hirtelen nem is tudtam micsoda, csak otthon a mikroszkóp alatt ismertem fel jellegzetes csápjáról, hogy egy Tetratoma lesz.
A
két nem túl gyakori,
de azért télen és koratavasszal
gyûjthetõ fajon
kívül rémlett, hogy van egy harmadik
hazai faja is
ennek a génusznak. A szõrös álkomorka
(Tetratoma
desmarestii)
egyetlen hazai példányát a
Bükkben fogta
Merkl
Ottó 1983-ban, ugyanígy
tölgykéreg alatt,
márciusban. És most elõkerült
a második hazai bizonyító
példány
is! Az álkomorka-félék
közé
tartozó
Tetratoma-genusz
három hazai faja mind õsztõl kora tavaszig
aktív,
gombáról, kéreg alól
gyûjthetõ 4
milliméteres bogár.
A nedvesebb, kissé gombás kéreg alatt bronzfényû korongbogarak (Thymalus limbatus) ültek.
A bundásnyakú tolvajbogár (Ptinus schlerethi) szintén ritka. A laza száraz tölgykéreg alatt ült pár nõstény, a rostába besöpört kéreg alatti korhadékból pedig hímek szaladtak elõ.
Napozó bodobácsok. (fotó: Kotán A.) Persze itthon derült ki, hogy ez a Tropidothorax leucopterus
mely fajnak Rédei Dávid poloskász kollégám tájékoztatása szerint mindössze néhány
hazai adata ismert. Természetesen egyet sem hoztunk el...
Copyright
©
2009. Hungarian Natural History Museum,
Department of Zoology, Coleoptera Collection