TRIP REPORTS

2010.VII.2., Gyõr-Moson-Sopron megye

Péntek délután, munka után beültünk Kotán Attila barátom kocsijába, és megküzdve a fõvárosi dugóval még sötétedés elõtt elsõ célunkhoz értünk. Esti gyûjtés után a közelben vertük fel sátrunkat, majd másnap folyópartokon és puhafaligetekben gyûjtöttünk.



Matuzsálemek.



Béla és Attila munkában. Késõ délután rengeteg rovar repkedett, és a lombhálózás jó eredményt hozott.



Tölgyön a leggyakoribb karcsúdíszbogárfaj a közönséges karcsúdíszbogár (Agrilus angustulus).





Egy rendkívül ritka pattanóbogárfaj több egyede is hullott a hálóba. A fûrészcsápú pattanó (Podeonius acuticornis) az országban egy-két helyrõl ismert, tipikusan öreg tölgyekhez kötõdõ állat.



Rombusznyakú pattanó (Stenagostus rhombeus).





A legelõ hátsó részén kezd felnõni a bozót, a haldokló óriásfák fiatal erdõben állnak.





A tölgy-díszbogarak (Eurythyrea quercus) az idei hûvös tavasz miatt még fában voltak...





A hengeres szúfarkas (Dermestoides sanguinicollis) szintén csak pár helyrõl ismert, a legtöbb európai országban védett és veszélyeztetett faj.



Karcsú alkonybogár (Allecula morio).



A szemetes zugpoloska lárvája (Redivius personatus) törmelékdarabokkal álcázza testét.





Vízparti õserdõ.



A hatalmas, odvas fûzfákban él még a kipusztuláshoz közel álló remetebogár (Osmoderma eremita).



Hatalmas lárvája éveken át, a fûzfaodvak korhadékában fejlõdik. Átalakulás elõtt kokont készít, ebbõl az imágók július elején bújnak elõ.





Az állat édeskés illatát megérezve messzirõl rátaltunk egy napon sütkérezõ egyedre.



A remetebogár lárváira pattanóbogár-lárvák vadásznak. A fûzfapattanó (Elater ferrugineus) és egyes Ampedus-fajok drótférgei berágják magukat a jókora pajorokba és a védtelen bábokba, ezzel pusztulásukat okozzák.




Copyright © 2009. Hungarian Natural History Museum, Department of Zoology, Coleoptera Collection