TRIP REPORTS

2010.XI., Mátra

Egy hónap elteltével ismét a Mátrában jártam. Ezúttal Kotán Attilával buszoztam Gyöngyösre, itt terepjáróba szállva Kovács Tibor vezetésével, Magos Gábor és Urbán László természetvédelmi õrök kalauzoltak minket. A pár hete látogatott területet vettük célba ismét, ám most az öreg tölgyes kutatása helyett inkább a hegygerinc árnyasabb oldalának juharodvait szerettük volna megvizsgálni. Egy kis kiterjedésû területen szöszmötöltünk egész nap, igyekeztünk minél alaposabb munkát végezni. Az eredmény nem is maradt el, ritka és a Mátrára új fajok is elõkerültek.



A melegebb oldal tölgyei a fagyos éjszakákon ledobták egy hónapja még zöldellõ lombjukat.



A szélvédett, ám hûvösebb oldalon sem volt már sok levél a jókora bükkökön.



Néhány nem túl nagy juhar odvában kotorászva több érdekes bogár életmódjáról tudunk meg többet.



A Megerle-pattanó (Brachygonus megerlei) szeppent példányai hullottak ki az odvak felsõbb, nedvesebb részeibõl.



Az elõzõ fajtól nehezen elkülöníthetõ és vele megyegyezõ helyen élõ, jóval ritkább Bouyon-pattanó
(Reitterelater bouyoni).



A nedves, szálasan korhadó faanyagból az európai álpattanóbogár (Cerophytum elateroides) jellegzetes lárvái kerültek elõ. Az üregek aljában pedig számos imágó maradványát találtuk.



A kisméretû odvakhoz nehezebb hozzáférnie a bogarásznak, de bennük valószínûleg állandóbb a mikroklíma, így jobb feltételeket biztosítanak az odúlakó bogarak számára.






Jellegzetes téli bogár a különféle gombákon fellelhetõ vöröskék álkomorka (Tetratoma fungorum).



Kéreg alatt várta a tavaszt a négytövises ecsetcincér (Pogonocherus hispidulus).



Az avarból rostáltam néhány pecebogarat (Cholevinae), melyek a még párosodtak is egy kép kedvéért.





Sötétedéskor elugrottunk még egy közeli helyre, ahol Tibi nemrég ritka, téli bogarat talált. A koromsötétben mobiltelefonok és pislákoló fejlámpák fényénél elbotorkáltunk addig a bizonyos farönkig, melyen gyantás kérgestaplók nõttek (Ischnoderma resinosum).





A tíz fok körüli hõmérsékleten látványos bogarak, a hazánkból alig féltucatnyi lelõhelyrõl ismert sávos álkomorkák (Mycetoma suturale) tevékenykedtek a gomba termõtestein.


Újabb sosem látott faj életmódjáról tudhattunk meg többet, így elégedetten indultunk hazafelé.





Copyright © 2009. Hungarian Natural History Museum, Department of Zoology, Coleoptera Collection