TRIP
REPORTS
2011.I.15, Pest megye,
Pilisszentlászló
Ezen
az enyhe szombat
délelõttön találomra indultunk
Attilával a
Pilisbe, és egy rokonszenves
erdõrésznél
szálltunk ki az autóból. Eleinte
tavaszias volt az
idõjárás, de az egyre erõsödõ
szél miatt
koradélután már hazaindultunk.
Néhány érdekesebb
bogárfajjal így is
sikerült találkoznunk.
A nemrég elolvadt hó tocsogossá
áztatta az
erdõ avarszõnyegét.
A kék laposfutrinka (
Carabus
intricatus) az egyik
leggyakoribb nagyfutrinka a Pilis
patakvölgyeiben.
A hosszúkás pattanó (
Ampedus elongatulus)
kisebb
korhadó fadarabokban, rönkökben fejlõdik.
A felgyülemlett hólé néhol
idõszakos
patakokat hoz létre.
Egy hõscincér (
Cerambyx
cerdo)
járatának közelében, a
kéreg alatt
ült ez a bábkamráját
már õsszel
elhagyó, félig fagyott Megerle-pattanó
(
Brachygonus
megerlei).
Az ilyen nagy odvak törmelékében mindig
érdemes bogarak után keresgélni.
Egy gyakori dögbogár: bordás
csigarabló (
Phosphuga atrata).
A négypettyes dögbogár (
Dendroxena quadrimaculata)
tavasszal a fák lombján élõ
hernyókat
pusztítja.
Számos éknyakú pattanó (
Ischnodes sanguinicollis)
telelt az
odú szárazabb, agyagos
részében.