(Szöveg: Merkl Ottó és Németh
Tamás)
Ezt
a napot a péceli Vár-hegy löszgyepein,
majd az ócsai katonai terület
közelében töltöttük. Nem
túl korai indulás után,
déltájban értünk
elsõ
célunkhoz, ahol nyüzsgõ
bogárélet fogadott minket. Számos,
jellegzetesen tavaszi fajjal találkoztunk,
melyekrõl
igyekeztünk minél több fényképet
készíteni. Késõbb
átautóztunk Ócsára, ahol
pár órát
bóklásztunk a homoki gyepen, a
szigorúan õrzött katonai
terület
külsõ szélén.
Társaim: Soltész Zoltán és
Merkl Ottó.
Nagyfejû csajkók (
Lethrus
apterus)
tevékenykedtek az út mentén.
Néhány gyakori gyalogcincér is akadt.
A kisebb, szotyolaszerû nyolcsávos
gyalogcincér (
Pedestredorcadion
scopolii).
És nagyobb rokona, a fekete gyalogcincér (
Carinatodorcadion aethiops).
Májusi cserebogarak (
Melolontha
melolontha).
(Soltész
Zoltán fényképe)
Több
nünükefaj legelészett a gyepen. A
természetes és másodlagos
löszgyepeknek különösen gazdag a
nünükefaunája. Az érdes
nünüke (Meloe scabriusculus)
a közepesen gyakori fajok közé tartozik.
A
közönséges nünüke (
Meloe proscarabaeus)
hazánk leggyakoribb, legnagyobb
elterjedésû
nünükefaja.
Az alföldi
pusztáktól a hegyvidéki
erdõszélekig mindenütt
megtalálható, még
szántóföldek
szegélyében is.
Az
óriásnünüke (Meloe
cicatricosus)
a legnagyobb termetû nünükefaj
Magyarországon. A löszön
kívül homoki és szikes gyepekben is
elõfordul. Még a kisebb egyedei is jól
felismerhetõk arról, hogy az
elõhát
elülsõ szögletei csúcsosak (a
többi hazai fajnál lekerekítettetek),
illetve a szárnyfedõin lévõ
pontokból
sugárirányban vékony vonalak futnak
szét. Erre utal szinonim neve: Meloe
punctatoradiatus.
A kék nünüke (
Meloe
violaceus)
gyakran a közönséges
nünükével együtt fordul
elõ, de
annál valamivel ritkább, és
inkább a ritkás, déli
fekvésû erdõs területeket
részesíti elõnyben.
A nagytestû pompás nünüke (
Meloe variegatus) egyike a
leglátványosabb
hólyaghúzófajainknak.
Érces közfutó (
Amara
aenea).
Sötét lágybogár (
Cantharis obscura).
A bogáncsbarkó
(Cleonis
pigra)
az egyik leggyakoribb barkófaj nálunk.
A
fekete barkó (
Psalidium
maxillosum)
nevével ellentétben nem a
barkóformák (Lixinae),
hanem a
rövidormányos-formák (Entiminae)
alcsaládjába tartozik, tehát
inkább az
Otiorhynchus-fajok
rokona.
Rövid dudvabarkó (
Lixus
angustus)
Párzó mezei homokfutrinkák (
Cicindela campestris).
Kék címerespoloska (
Zicrona
caerulea).
A védett magyar virágbogár (
Protaetia ungarica)
a löszgyepek jellegzetes lakója.
Ócsára
átérve folytattuk a napot.
A
kis keresztesfutrinka (
Panagaeus
bipustulatus)
leginkább mocsaras erdőkben fordul elő, de tavasszal
máshol is rábukkanhatunk.
Réti pattanó (
Agriotes
sputator).
A fémfekete pattanó (
Cidnopus
ruzenae)
homokos helyeken tavasszal fordul elõ.
Apró termetû pattanóbogár:
változékony pattanó (
Drasterius bimaculatus).
Kis kockáspattanó (
Prosternon
tessellatum).