Kora reggel indultunk, az autót az erdõ szélén hagytuk és a patakot követve haladtunk felfelé a juharoktól és kõrisektõl tarka erdõben.



A csinos pattanó  (Ampedus elegantulus) nedvesebb erdõkben, patakvölgyekben nem ritka.



Rövid kapaszkodás után, feljebb érve melegkedvelõ tölgyesbe értünk.





A hegygerinc öregebb tölgyeinek odvaiban vizsgálódtunk.





Amit kerestünk, megleltük. A Hjort-pattanót (Ampedus hjorti) 1996-ban fogta Josef Mertlik (CIKK), cseh pattanóbogarász kollégám a Börzsöny egy délebbi részén. Tizenöt évvel késõbb végre hazai bogarász is találkozhatott e ritka fajjal a Börzsönyben:  több egyed telelt bábkamráiban az odvak szárazabb részeiben.



Földdel érintkezõ faodvakban kutatva a kék pattanó (Limoniscus violaceus) lárváit leltük. Ezzel  a harmadik populációjára bukkantunk e védett pattanóbogárfajnak a Börzsönyben.



A fentihez hasonló faodvakban rendszeresen találkozhatunk szúormányosokkal.
A reflex szúormányos (Rhyncolus reflexus)  szárnyfedõinek felhajló végeirõl ismerhetõ fel.





A tölgyesekben elõforduló májgombán nem ritka a kétszínû gombabogár (Tryphyllus bicolor).



Miközben telelõ bogarakat kerestünk, két piszedenevér (Barbastella barbastellus) esett ki egy laza tölgykéreg alól.
(A határozásért köszönet Csorba Gábornak)



Ismét ritka pattanóbogárfajok elterjedéséről tudtunk meg többet, így elégedetten indultunk haza.