ColeoColl

TRIP REPORTS

2011.XI.13., Visegrád

Ezen a hétvégén barátaim invitáltak kirándulásra a Visegrádi-hegységbe. Nikola és társai fotóalanyok gyûjtésének céljából indultak el otthonról, és mivel volt még hely autójukban, velük tartottam. Míg õk a patakmederben bóklásztak, én a meredek hegyoldalba kapaszkodtam fel, ahol szuper bogárélõhelyekre bukkantam. A kitisztított aljú, tipikus pilisi erdõkkel ellentétben ezen a területen rengeteg holtfa fekszik az erdõ talaján. Hatalmas, odvas csertölgyek nõnek a kõgörgeteges, délkeleti fekvésû hegyoldalban, melyek holt részeiben számos ritka bogárfajjal találkoztam.

Védett skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), egy szil laza kérge alól.

Az ottfelejtett öles cserrönkökön számos bogárröplyuk árulkodik a terület bogárfaunájáról.

Egy élõ csertölgy kérgén Nikola jellegzetes röplyukakat fedezett fel.

A hullámos díszbogár (Coraebus undatus) szórványosan elõforduló díszbogárfaj,
melynek lárvája élõ tölgyek kérge alatt rág.

Én odvakban turkáltam, nem is eredménytelenül. Alapos munkával egy-egy faj lárvája, maradványai, és szerencsésebb esetben, bábkamrában telelõ imágója is elõkerült..

Ebben a hatalmas odúban turkálva olyan fajok kerültek elõ, mint a korhópattanó (Procraerus tibialis) és a fûzfa-pattanó (Elater ferrugineus). Ez utóbbi faj eddig egyetlen kétséges adattal bírt a Pilis-Visegrádi-hegység területérõl, ám most megtalált maradványai egyértelmûen bizonyítják a faj itteni elõforulását.

Éknyakú pattanó (Ischnodes sanguinicollis).

Földdel érintkezõ odvak aljában telelõ kék pattanót (Limoniscus violaceus), és annak lárváit találtam.

Ahogy egyre kellemesebb lett az idõ, felkapaszkodtunk a meredek, törmelékes hegyoldalba. Ehhez hasonló élõhelyekkel eddig csak a Mátrában találkoztam.

Itt korhadó tölgyrönkökben rõtvörös pattanókat (Ampedus praeustus) találtam.

Számos vaddisznót és õzet láttunk útban felfelé. A napos, szélcsendes idõben trágyabogarak repkedtek a sok vadnak köszönhetõen. Sötétjegyû trágyabogár (Aphodius obliteratus).

A hegygerincet elérve, keskeny plató után árnyas bükkösbe fordul a hegy északnyugati oldala. Mi a plató ligetes erdejében folytattuk utunkat.

Öreg cserek odvába beletúrva ismét ritkaságokat találtunk.

A hjort-pattanó (Ampedus hjorti) elsõ pilisi egyedét találtuk a fa belsejében!

Egy gyalogösvényen tovább haladva, szép kilátás nyílt a lent kanyargó Dunára.

Itt, és már lejjebb is felfigyeltünk a rengeteg jellegzetes díszbogár-röplyukra a kéregtelen és néha kérges tölgyeken. Alaposabban körülnézve, tavaly elpusztult bogarak maradványait is megtaláltuk.

A tölgy-díszbogár (Eurythyrea quercus) eddig egyetlen példány alapján volt ismert a hegységbõl. Most egy rendkívüli területre bukkantunk, melyen komoly populációja élhet e védett és látványos bogárnak.

Téli idõszakban érdemes a jellegzetes, jól felismerhetõ maradványokat összegyûjteni. A képen az említett fûzfa-pattanón és tölgy-díszbogáron kívûl a védett nyolcfoltos virágbogár (Gnorimus variabilis) és a nem túl gyakori hosszúkás korongbogár (Grynocharis oblonga) szárnyfedelei is láthatók.

Sötétedéskor a bükkös oldalon lefelé hagytuk el ezt a véletlenül felfedezett területet, melyhez mindenképp érdemes lesz visszatérni vegetációs idõszakban.