Ezen
a hétvégén barátaim
invitáltak kirándulásra a
Visegrádi-hegységbe. Nikola és
társai fotóalanyok
gyûjtésének
céljából indultak el
otthonról, és mivel volt még hely
autójukban, velük tartottam. Míg õk a
patakmederben bóklásztak, én a meredek
hegyoldalba kapaszkodtam fel, ahol szuper
bogárélõhelyekre bukkantam. A
kitisztított aljú, tipikus pilisi erdõkkel
ellentétben ezen a területen rengeteg holtfa
fekszik az erdõ talaján. Hatalmas, odvas
csertölgyek nõnek a kõgörgeteges,
délkeleti fekvésû hegyoldalban, melyek holt
részeiben számos ritka bogárfajjal
találkoztam.
Védett skarlátbogár (
Cucujus cinnaberinus),
egy szil laza kérge alól.
Az ottfelejtett öles cserrönkökön
számos bogárröplyuk árulkodik
a terület
bogárfaunájáról.
Egy élõ csertölgy kérgén
Nikola jellegzetes röplyukakat fedezett fel.
A hullámos díszbogár (
Coraebus undatus)
szórványosan elõforduló
díszbogárfaj,
melynek
lárvája élõ tölgyek
kérge alatt rág.
Én odvakban turkáltam, nem is
eredménytelenül. Alapos munkával egy-egy
faj lárvája, maradványai,
és szerencsésebb esetben,
bábkamrában telelõ imágója
is elõkerült..
Ebben
a hatalmas odúban turkálva olyan fajok
kerültek elõ, mint a korhópattanó (Procraerus tibialis)
és a fûzfa-pattanó (Elater ferrugineus).
Ez utóbbi faj eddig egyetlen kétséges
adattal bírt a Pilis-Visegrádi-hegység
területérõl, ám most
megtalált maradványai egyértelmûen
bizonyítják a faj itteni
elõforulását.
Éknyakú pattanó (
Ischnodes
sanguinicollis).
Földdel érintkezõ odvak aljában telelõ
kék pattanót (
Limoniscus
violaceus),
és annak lárváit találtam.
Ahogy egyre kellemesebb lett az idõ, felkapaszkodtunk a meredek,
törmelékes hegyoldalba. Ehhez hasonló
élõhelyekkel eddig csak a Mátrában
találkoztam.
Itt korhadó tölgyrönkökben
rõtvörös pattanókat (
Ampedus praeustus)
találtam.
Számos
vaddisznót és õzet láttunk
útban felfelé. A napos, szélcsendes
idõben trágyabogarak repkedtek a sok vadnak
köszönhetõen. Sötétjegyû
trágyabogár (Aphodius
obliteratus).
A hegygerincet elérve, keskeny plató
után árnyas bükkösbe fordul a
hegy északnyugati oldala. Mi a plató
ligetes erdejében folytattuk utunkat.
Öreg cserek odvába beletúrva
ismét ritkaságokat találtunk.
A hjort-pattanó (
Ampedus hjorti)
elsõ pilisi egyedét találtuk a fa
belsejében!
Egy gyalogösvényen tovább haladva,
szép kilátás nyílt a lent
kanyargó Dunára.
Itt,
és már lejjebb is felfigyeltünk
a rengeteg jellegzetes
díszbogár-röplyukra a
kéregtelen és néha kérges
tölgyeken. Alaposabban
körülnézve, tavaly elpusztult bogarak
maradványait is megtaláltuk.
A
tölgy-díszbogár (Eurythyrea
quercus)
eddig egyetlen példány alapján volt
ismert a hegységbõl. Most egy
rendkívüli területre bukkantunk, melyen
komoly populációja élhet e
védett és látványos
bogárnak.
Téli
idõszakban érdemes a jellegzetes, jól
felismerhetõ maradványokat összegyûjteni. A
képen az említett fûzfa-pattanón
és tölgy-díszbogáron
kívûl a védett nyolcfoltos
virágbogár (Gnorimus
variabilis)
és a nem túl gyakori
hosszúkás korongbogár (Grynocharis oblonga)
szárnyfedelei is láthatók.
Sötétedéskor a bükkös
oldalon lefelé hagytuk el ezt a
véletlenül felfedezett területet, melyhez
mindenképp érdemes lesz visszatérni
vegetációs idõszakban.