Indulás Szegedrõl.



A sofõr ezúttal is Attila volt, több mint 4200 kilométert vezetett gond nélkül a két hét folyamán.





Késõ délután már megpillanthattuk az Olimposz havas csúcsait.



Elsõ szálláshelyünkön méhkaptárhordó lovakkal osztoztunk.





Arias-díszbogár (Kisanthobia ariasi) a tölgyek felsõ ágairól hálózva.



Saperda quercus, melyet egy napsütötte tölgy száraz ágairól lombhálóztam, társaim nagy örömére.



A tölgyerdõ árnyas szurdokvölgyeiben buja a vegetáció.



Az ilyen helyeken érdemes rostálni, számos apró, avarlakó állat gyûjthetõ így



Karitsai tengerpart. Sehol egy turista, alkalmas hely volt elsõ görög gíroszunk elfogyasztására. (fénykép: Kotán A.)



Sátorhelyünket elhagyva feljebb hatoltunk a hegységben, kilencszáz méteren már megjelentek az elsõ lucfenyõk.



Egy tisztáson akadt hálónkba ez a meglehetõsen ritka és tetszetõs díszbogár,
az Anthaxia midas.





Esti sátorhelyünk: a hegygerinc vegyes erdeje (fénykép: Kotán Attila).





Éjjel elemlámpával jártuk a környéket. Az avarban és a fák törzsén számos éjszakai bogár tevékenykedett. Nagyobb testû futóbogár: Myas chalybaeus.



Nyúlánk korongbogárfaj: Temnoscheila caerulea



A vastag bükkavarból is sok bogár bújt elõ a sötétben.



A nedvesebb részeken röpképtelen pattanóbogarakat vettünk észre. Ezeket a rejtett életmódú bogarakat más módszerrel nehéz megtalálni, de a fejlámpák fényénél számos egyed került elõ





Dima pecoudi.







Másnap ezer méter fölé kapaszkodtunk az Osszán. Hála a sípályákra vezetõ jó minõségû utaknak, a legtöbb görög hegyre könnyen fel lehet autózni (fénykép: Kotán Attila).





Ilyen magasan már nincsenek fák, az üde hegyi legelõkön, a talajon lehet bogarakat találni, mint ezt a fémes színû pattanóbogarat is: Selatosomus amplicollis.



Kõ alatt élõ, röpképtelen, éjszakai gyászbogár: Asida fairmairei fairmairei.



Szintén pázsitlakó: a mi pannongyíkunk ide való alfaja.



Még magasabbra jutva a kopár, hófoltos hegycsúcsot is megpillanthattuk.



Az elsõ gyalogcincér, amivel találkoztunk, a csak itt elõforduló Dorcadion ossae volt.





Valamivel lejjebb egy újabb gyalogcincér sétált az úton: Dorcadion thessalicum.






Purpuricenus dalmatinus – egy mutatós cincér a macchiából.



Következõ megállóhelyünk a számomra barátságtalan Parnasszosz-hegység volt. Az erõs szélben gyalogcincérek után kutattak társaim a köves talajon.





Az eredmény egy apró faj, a Dorcadion minutum, melynek hímje és nõsténye meglehetõsen különbözik.









1500 méteren a nemrég elolvadt hó által lenyomott aljnövényzettel, és tél végén nyíló virágokkal találkoztunk.



A hegység déli oldalán lakatlan üdülõfalvakon át vezetett utunk, ahol olyan kora tavaszi  bogarakkal találkoztunk,
mint a nálunk április elején rajzó redõs virágdíszbogár(Anthaxia plicata).





Egy újabb apró, alig három éve leírt gyalogcincér rajzásába futottunk bele: Dorcadion vincenzae.



Zöld korongcincér (Callidium aeneum).



Megunva a hûvös hegyvidéki idõjárást, délnek tartva eljutottunk Delphoiig.



Az ókori romok körül nagytestû, sivatagi hangulatot idézõ gyászbogarak sétáltak. Cephalostenus orbicollis.



Akis elongata.



Végre a tengert is megpillanthattam Galaxidi falvában.



A tengerhez közel találtunk szálláshelyet, itt végre nem kellett fagyoskodnunk éjszaka.



Meliboeus-faj.



Nagy örömömre Attila észrevett a földön egy pikkelyespattanót (Lacon kapleri).



Fényre érkezett ez a Közel-Keletrõl betelepült cincérfaj: Xylotrechus stebbingi



A területen embermagasságú kutyatejfélék (Euphorbia dendroides) színesítik a tájat.



Száraz törzseikben egy nemrég felfedezett cincérfaj él. Hosszas keresés után egyetlen szabadban lévõ állatot találtunk, de számos bábot, és eltömött röpnyilással ellátott ágat sikerült gyûjteni.



Parmena novaki.



Ez a fõként a Peloponnészoszon elõforduló fûcincérfaj, a Mallosia graeca, mely iringóban fejlõdik. A nõstények tápnövényük tövében ücsörögnek, míg a náluk kisebb termetû hímek meleg idõben repkednek.



Híd a félszigetre.



Csapadékos és hûvös idõ fogadott elsõ peloponnészoszi megállóhelyünkön, az Aroania-hegységben.



A mi lábatlangyíkunk görög rokona: Anguis graeca.



Aljnövényzetrõl hálóztam ezt a látványos díszbogarat: Anthaxia lucens.





Az esõ elõl menekülve és a félsziget közepe felé tartva áthaladtunk Megalopoli városán, majd az Alfiosz folyó partján keresgélhettem a közeledõ zivatar elõtt (fénykép: Kotán Attila)





A folyó sóderes, köves partján több fövénypattanófajjal találkoztam, a legapróbb, alig két milliméteres faj a szemecskés fövenypattanó (Zorochros meridionalis) volt.



Egy szintén folyópartokon élõ lapos, nagyobb állat az Agrypnus crenicollis.



A gát oldalában érdekes darázsbogarak élnek: szürke darázsbogár (Ptilophorus dufouri).



A szakadó esõben egy kis kápolna (vagy ravatalozó) kertjében találtunk menedéket. Az épület nem volt zárva, így megmenekültünk a csapadéktól és az autóban eltöltött unalmas óráktól.





Másnap reggel csuromvizes erdõ és derékig érõ aljnövényzet fogadott minket.



A területen három évvel ezelõtt komoly erdõtûz tombolt. A környék erdeiben mindenfelé fekete, leégett tölgyek meredeztek az ég felé.



Közel három centis, lomha ormányosok mászkáltak a fák törzsén. (Hylobius alpheus).





Délnyugatnak tartva újabb sóderes, kiszáradófélben lévõ folyóparton szedegettük az apróságokat.





Egy nagyobb fövénypattanófaj, a Zorochros alysidotus, mely három milliméteres testhosszával igazi óriásnak számít a rokonai közt.



(photo: András Márkus)



(photo: András Márkus)



A Tajgetosz lábát elérve változatos tájra értünk. A virágzó galagonyákon és termetes tölgymatuzsálemeken nyüzsgött a rovarélet.











Elhalt tölgy kérge alatt lapult ez a leopárdsikló (Zamenis situla), mely az egyik legszebb kígyófaj a balkáni régióban.





Az egyik szikla alatt egy hatalmas négycsíkos sikló (Elaphe quatuorlineata) lapult.



Attila legyúrta.








Egész nap a területen gyûjtöttünk, a fülledt, vihar elõtti idõben kopogtattuk az alacsonyabb tölgybokrokat.



Grammoptera auricollis.





Ennyire délen már él ez a látványos vércincérféle: Calchaenesthes oblongomaculatus.





Elcsigázott társaim: Attila...



... és András.



Délután Athous-fajok akadtak a fûhálóba.














A patakpartról egy érdekes külsejû gyászbogár: Opatrum verrucosum.



Újabb gyalogcincér a kecskenyáj által használt földúton: Neodorcadion virleti.



(Fénykép: Márkus András)



Másnap a Tajgetoszt vettük célba.



Itt is komoly erdõtûz égett pár évvel ezelõtt, a hegység fenyveseit szinte teljesen tönkretette.



Gyászcincér (Morimus asper).



Jókora korongbogár jegenyefenyõ kérge alól: Peltis grossa.



Ezen a napon találkoztunk Ilniczky Sándor cimboránkkal, aki már nem elõször járt a területen, és volt kedves megmutatni pár általa jól ismert bogárlelõhelyet.





Az út mentén feltûnõ kutyatejeket (Euphorbia wulfenii) láttunk, és egy alkalmas helyen megállva az Oberea taygetana nevû cincér tömegrajzásába futottunk bele.



Spártát elhagyva északnak vettük az irányt, és tölgyes-bozótos dombvidéken meg-megállva gyûjtöttünk. Az éjszakát is a területen töltöttük.



A szalagos szúfarkassal (Opilo taeniatus) szinte mindenhol találkoztunk.



A bozótos szélén növõ kígyósziszeken olyan cincéreket találtunk, mint a Oxylia duponcheli és a Magyarországon is élõ  kígyósziszcincér (Opsilia coerulescens).



Magyar virágbogár (Protaetia ungarica).



Phytoecia caerulea baccueti.










A lombhálóba itt is került a mutatós Calchaenesthes oblongomaculatus
(fénykép: Kotán Attila).





Kaires település templomkertjében hatalmas platánok állnak. A legtermetesebb tíz méternél is nagyobb törzskerületû.





A települést elhagyva délután a hegyekbe indultunk.



Itt ezer méter körüli magasságban egy szimpatikus területen a kövek közt keresgéltünk újabb Dima-faj után.



Az eredmény nem is maradt el: Dima parnonensis Éjjel a területre visszatérve az alig tíz fokban számos egyedet láttunk az avar tetején ülni.



Másnap sátorhelyünk elhagyása elõtt meghálóztuk a napsütötte tölgyeket.



Így került elõ a Anostirus jarmilae nevû pattanófaj.









Gyalogcincér, még nem tudjuk miféle.



A hegységben elõforduló két gyalogpattanó közül az egyikkel sikerült találkozni:
Dima fokidensis.



Még az elit alakulat érkezése elõtt került elõ az egyik legszebb futóbogárfaj, a Carabus arcadicus.



Az eredeti terveken némileg változtatva visszatértünk az Osszára, és igyekeztünk minél több fajjal bõvíteni az innen származó anyagot.







Az út szélén egy fiatal balkáni haragossiklót (Hierophis gemonensis) találtunk, szerencsére nem elütve.



Pont tíz napja jártunk ugyanitt, azóta kissé elcsigázódtunk…





A buja aljnövényzeten számos rovart találtunk. Ez épp egy rendhagyó színezetû korhópattanó (Procraerus tibialis), mely általában teljesen fekete szokott lenni.



Délután egy mesebeli szelidgesztenye-ligetben gyûjtöttünk, és az éjszakát is itt töltöttük.





Az õsöreg, odvas fák lombjáról alkonyatkor tucatnyi, ritkábbnál ritkább és Magyarországon is elõforduló pattanóbogarat sikerült lombhálóinkkal gyûjteni.









Sárgafejû pattanó (Brachygonus ruficeps).



Szenes szívespattanó (Cardiophorus nigerrimus).



Sárgalábú szívespattanó (Cardiophorus anticus).



Megerle-pattanó (Brachygonus megerlei).



Tarka pikkelyespattanó (Lacon querceus).



A gyûjtést éjszaka is folytattuk, fõként gyászbogarakkal találkoztunk a fák törzsén.



Ez a kis Euscorpius-faj mindenhol elõkerült utunk folyamán.



Fogastorkú lisztbogár (Tenebrio opacus).



Helops rossii, a Mediterráneumban nagyon gyakori gyászbogárfaj,



Nemritkán egy órát is eltöltöttünk esténként a napi anyag elcsomagolásával.



Másnap Andris az avarból többek közt néhány röpképtelen ormányost rostált.



Brachysomus-faj. Podlussány Attila ormányosbogarász kollégánk két évvel ezelõtt tudományra új fajt gyûjtött nem messze innen. Talán a mi példányaink is az új fajhoz tartoznak.





A hegység nyugati oldalán a tûzforró aszfalton szaladó gyalogcincéreket vettünk észre. Megállva az árnyasabb részeken számos egyéb bogárfajjal találkoztunk.







Dorcadion etruscum bravardi.



Az ökörfarkkórókon bogáncscincérek tevékenykedtek: ökörfarkkóró-cincér
(Agapanthia kirbyi).



Vadonia bisignata nevû virágcincéreket hajkurásztunk a tûzõ napon.





Kapitális, elgázolt balkáni haragossikló.



A Meteóráknál is végig az esõvel a nyomunkban autóztunk, míg végül eljutottunk Vlahava településéhez



(fénykép: Kotán Attila).









Egy hõn áhított cincér: Aegomorphus krueperi.



Zuzmós gallyakról kopogtattam ezt a héjbogárfélét: Diplagia hellenica.



Sûrû tölgyerdõben gyûjtöttünk borús idõben. A lombhálózás pár érdekesebb fajt hozott.



A kék pattanó (Limoniscus violaceus) Görögországból három helyrõl ismert. Utunk során mindhárom helyen megfordultunk, és végül itt sikerült egy példánnyal találkoznunk.



Kétfoltos pattanó (Calambus bipustulatus).



Dicronychus brullei.



Utolsó napunkat Anixi közelében töltöttük. Két évvel ezelõtt már megismertük a területet, társaim cincéreket hajkurásztak a falu közeli tölgyesben, míg én a folyóparton bóklásztam.



A tûzõ napon homokfutrinkák (Cicindela monticola arlbanica) vadásztak a fövenyen.
(det J. Wiesner, 2011)



A sóderes folyóparton Zorochros-fajokat szedegettem a kövek közül.



A folyó hozta elém ezt a félholt cincért: vöröscombú facincér (Ropalopus varini).









A parton növõ platánok odvaiba beletúrva remetebogár (Osmoderma eremita) bábjait és lárváit találtam. Valamint fõ ellenségük, a fûzfapattanó (Elater ferrugineus) és a Pittonotus theseus ceruzavastagságú drótférgei is kezembe akadtak.





A hazahozott drótférgekbõl pár hét múlva egy szép kis hím született.
Fûzfapattanó (Elater ferrugineus)



Búcsúzóul egy újabb gyalogcincér (Dorcadion kozani).



Aztán egy hirtelen jött ötlettõl vezérelve, és a szokásos délutáni zivatarnak köszönhetõen kocsiba szálltunk, és Attila egyenesen hazavezetett Budapestre.

ELATERIDAE Agrypninae Agrypnus crenicollis Calais pareysii Drasterius bimaculatus Lacon kapleri  Lacon punctatus Lacon querceus Cardiophorinae Cardiophorus anticus Cardiophorus discicollis Cardiophorus erichsoni Cardiophorus gramineus Cardiophorus nigerrimus Cardiophorus dolini Cardiophorus freudei Cardiophorus zianii Cardiophorus vestigialis Cardiophorus ruficruris Dicronychus brullei Dicronychus cinereus Dicronychus equiseti Dicronychus rubripes Dicronychus sp. Dendrometrinae Agriotes acuminatus Agriotes pilosellus Agriotes paludum Agriotes rufipalpis Agriotes sp 3 Anostirus jarmilae  Athous haemorrhoidalis Athous belloi Athous magnanii Calambus bipustulatus Cidnopus pilosus Dima fokidensis (?) Dima parnonensis Dima pecoudi  Limoniscus violaceus Limonius minutus Nothodes parvulus Peripontius terminatus Prosternon chrysocomun Selatosomus amplicollis (?) Selatosomus latus Elaterinae Adrastus limbatus Adrastus rachifer Ampedus cardinalis Ampedus cinnaberinus Ampedus elegantulus Ampedus elongatulus Ampedus nigerrimus Ampedus nigrinus Ampedus pomorum Ampedus praeustus Ampedus rufipennis Ampedus sanguineus Ampedus sinuatus Brachygonus megerlei Brachygonus ruficeps Elater ferrugineus (larva) Idolus picipennis Ischnodes sanguinicollis Portmidius austriacus Procraerus tibialis Synaptus filiformis Melanotinae Melanotus crassicollis Melanotus punctolineatus Melanotus sp. Negastriinae Zorochros alysitodus  Zorochros meridionalis Zorochros merkli EUCNEMIDAE Eucnemis capucina

CERAMBYCIDAE Prioninae Macrotoma scutellaris (roncs) Cerambycinae Anaglyptus mysticus Brachypteroma ottomanum Calchaenesthes oblongomaculatus Callidium aeneum Callimoxys gracilis Cerambyx carinatus (?) Cerambyx scopolii Certallum ebulinum Chlorophorus figuratus Chlorophorus varius Clytus arietis Clytus rhamni Obrium brunneum Phyamatodes alni Phymatodes testaceus Phymatodes lividus Purpuricenus dalmatinus Ropalopus clavipes Ropalopus varini Stenhomalus bicolor Xylotrechus stebbingi Lepturinae Anastrangalia dubia Anoplodera sexguttata Allosterna paoli (?) Allosterna tabacicolor Cortodera asproomontana Cortodera humeralis Dinoptera collaris Grammoptera auricollis ssp.bipustulata Grammoptera abdominalis Grammoptera ustulata Grammoptera ruficornis Leptura rubra (larva) Pedostrangalia verticalis Pseudovadonia livida Rhamnusium bicolor (roncs) Rhagium inquisitor Stenurella nigra Stenurella septempunctata Vadonia bisignata ssp. Lamiinae Aegomorphus krueperi Agapanthia cynarae Agapanthia dahli Agapanthia lateralis (?) Agapanthia maculicornis Agapanthia villosoviridescens Agapanthia violacea Agapanthis kirbyi Calamobius filum Dorcadion etruscum ssp. bravardi Dorcadion kozani Dorcadion minutum Dorcadion ossae Dorcadion vincenzae Dorcadion thessalicum Dorcadion sp. Helladia flavescens Herophila tristis Mallosia graeca Mesosa curculionoides Mesosa nebulosa Morimus asper asper Morimus funereus Morimus orientalis Musaria affinis Neodorcadion bilineatum Neodorcadion virleti Oberea taygetana Oberea oculata (larva) Opsilia coerulescens Oxylia duponcheli Parmena novaki Phytoecia caerulea Phytoecia caerulea ssp. baccueti Phytoecia cylindrica Phytoecia icterica Phytoecia nausicae Pilemia inarmata Saperda quercus Theophilea subcylindricollis